Neked mit jelent az otthon? Csak egy lakás vagy ház, ahol a dolgaid vannak és ahol főzöl és alszol?

Szerintem ennél sokkal több. Az igazi otthon megvéd, megvigasztal, örömet szerez, formál, biztonságot ad, mosolyra derít, boldogságot ad...

Hangulatát, berendezését olyanra alakítod, ami neked tetszik, ahol te jól érzed magad. Olyan tárgyakkal veszed magad körbe, amik jelentenek számodra valamit, amik kedvesek neked. És természetesen ami a legfontosabb az a család, ami megtölti szeretettel és meghittséggel a teret. Ezáltal válik OTTHONná a ház.

A készülő süti párolgó illata, a közös ebédek alatti beszélgetés, a ház közös megtervezése, a kert kialakítása közösen, az álmok szövése, a jövő elképzelése....

Hétvégén egyik rég nem látott barátnőmnél vendégeskedtem, és a lakásukat meglátva egyből ez az érzés született meg bennem. Kilépve a teraszra pedig még tovább mélyült bennem ez a gondolat. Lássuk képekben, hogy egy kis kertrész mennyire sokat tud hozzátenni egy meghitt otthonhoz.

Itt a sütőtök szezon, szinte minden héten főzök valamit ebből az őszi, isteni alapanyagból, annyira szeretem... Egyszer krém levest, egyszer hússal (ezt a receptet is hozom...). És találtam egy nagyon finom, könnyű tésztájú, egyszerű muffin receptet is, mely a sütőtököt egy kis étcsokival bolondítja meg.

Van egy piac, ahova az emberek nem piacozni mennek. Sokkal inkább hajnalban felkelnek és akár kilométereket bicikliznek, hogy közösségi életet élhessenek, beszélgethessenek, ismerkedhessenek, kóstolhassanak, lássanak, érezzenek, tapasztaljanak... Ez a káptalantóti Liliomkert Piac a Balaton-felvidéken a Káli-medencében.

Itt találsz bármit. Mindent. Akármit. Keresel, kérsz és azt megkapod. Van házi sajt, házi pálinka, húsok, medvehagymás kenyér, házi szörp kóstolás, kézzel készült szappan illatozik, kis bútor, terítő, ruha, cipő, bádogtáblák, fülbevalók, cserepek, saját termesztésű zöldségek, régiségek, balatoni halak, boros alapú mártások... És legnagyobb meglepetésemre találkoztam Zsusskával, akivel még tavaly májusban készítettem egy interjút a saját készítésű lekvárjai, szörpjei kapcsán.

Aki egy kis nyugalomra vágyik, leülhet olvasgatni a Tea és Könyvesházba (könnyebb megtalálni, ha egyszerűen „Nándiékat” keresitek). A könyveket ki lehet kölcsönözni ingyen, és a feleslegessé vált példányokat is szívesen fogadják. És persze itt vannak a limlomok, értékes kacatok, régiségek. Például csak lavórból elképesztő a választék, de nem csalódunk akkor sem, ha régi vasalóra, porcelánvázára vagy egy kis giccsre utazunk.

A Piac a legközkedveltebb hely a környéken, amit az bizonyít a legjobban, hogy télen esőben, hóban, fagyban is nyitva vannak.

A termelői piacot Harmathy Ildikó, a terület tulajdonosa álmodta meg 6 évvel ezelőtt. Bár a piac kötelező Balaton-felvidéki látványossággá nőtte ki magát, évek óta folyik a küzdelem a hatóságokkal. Többször is bontásra kötelezték a helyet, mert a terület szántóként szerepel a telekkönyvben, és nincs működési engedélye sem. Ildikó kitartóan harcol és minden követ megmozgat, hogy a piac fennmaradjon. Én mindenképpen drukkolok neki, mert jövőre is (de talán még télen) szeretnék újra és újra körbenézni, és vásárolni. :)

Tegnap megsütöttem a világ legfinomabb mandulás szilvás sütijét. Egyszerű, gyors és különleges.

Mivel hétvégéről rengeteg finomsággal tértem vissza a fővárosba, köztük 3 kiló szilvával, amit nehezen tudtunk volna megenni néhány nap alatt, ezért kitaláltam, hogy itt egy jó kis sütés ideje. Elkezdtem nézelődni a neten, recepteket kutattam, de végül Édesanyámra hallgatva az ő receptjét készítettem el. Garantálom, nem fogod megbánni, ha megsütöd a hétvégén :)

Balaton, nagy zöld füves kert, a teraszon várnak a megkötözött ruhák, lepedők, fehér anyagok. A fészerben már forr a víz. Az égkék és a mentazöld között vacillálunk. Izgatott válogatás folyik a festékek között. Eldöntöttük, mindkettőt felhasználjuk, fele ruha ilyen, fele olyan színű lesz. Éles hang a kisházból: jöhetnek a ruhák! 

Most már nincs más dolgunk, mint várunk. Fél óra, egy óra. Közben a másik festékbe is belekerülnek a kelmék. Ott is egy órát kell áznia...

Mire a kíváncsiságunk már a tetőfokára hág addigra épp ki is vehetjük az anyagokat. Az egész folyamatnak ez a legesleginkább várt momentuma. Kisollóval óvatosan, figyelmesen szétvágjuk a madzagot, és szétterítve tűnik ki az anyag mintája, színe, hogyan mosódott össze a két szín, hogyan jött létre egy mix...

Ezután már nincs sok hátra, egy pár órára ecetes vízbe áztatjuk a műremekeket ezzel fixálva a festék színét, majd a napra kiterítve megszárítjuk. Ilyenkor az udvar végében kifeszített ruhaszárító kötél megtelik az új csodákkal, a ház előtt elsétálva kíváncsi tekintetek futnak végig az "új" ruhákon.

Mi pedig büszkén mosolygunk a kertből. :)

Ezt nagyjából minden évben eljátszottuk a nővéremmel és édesanyámmal nyáron a Balatonon. És kicsit visszarepülve az időben, nosztalgiázva idén újra elővettem kreativitásomat és a fehér ruhákat. A nap gyümölcsei:

Így kezdődött... :)

Olvastátok Rosamunde Pilchner bármelyik könyvét? Ezek rendre Cornwallban játszódnak, és egy hihetetlen meseszép környéket ábrázolnak. Az én képzeletemben ez éppen a tökéletes hely, ahol élni szeretnék, festői halászfalvacskák, csodás homokos részekkel szabdalt sziklás tengerpart, hangulatos világítótornyok, élénk zöld gyepes rétek, kőházikók, fényes babakék ég, abszolút vadregényes kertek... Szinte már giccses. :)

Egyre többen vannak nálunk is, akiknek kedvence a keleti kultúra. Ha az egész házat, minden életteret nem is szívesen rendeznél be egy irányzatnak megfelelően, azért sok apróság, könnyen mozdítható, mobil kiegészítő vagy bútor van, ami nem nyomja agyon a teret. Akár az adott stílus színeivel is lehet játszani, fehér falakhoz és világos bútorokhoz párosíthatunk stílusbeli kiegészítőket.

Mai posztomban egy színes bohém otthont mutatok nektek, melyet sok sok keleti aprósággal dobtak fel. Textíliák, színek, minták... mind mind egy marokkói lakot idéznek. :)

Ez a ház engem teljesen megfogott. Csodás kreativitással és érzékkel van benne párosítva a loft, az ipari és a vidéki stílus. Szerencse, hogy épp ez a három a kedvencem. :) És akkor arról még nem is beszéltem, hogy ez az otthon tökéletes példája annak, hogy a nyitottsággal mennyire össze lehet mosni a határt a kint és a bent között. Ha végignézem a képeket, az az érzés támad bennem, hogy teljesen mindegy, hogy a házban vagy a kertben ülök-e, mert szinte ugyanolyan a kettő.

Én ezt az otthont így, ahogy van elfogadnám. :)

Mai posztomban egy tökéletes nyaralót hoztam. A színek, a fények, a hatalmas ablakok, a sok kék... Igazi stíluskalauz.